A múltbeli járványok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági hatások inkább csak rövid távon jelentkeznek, miközben a monetáris politika a közép- és hosszú távú kilátásokra koncentrál, így egyelőre nincs teendőnk, az csak akkor lenne, ha a járvány a tartós negatív hatással járna a világgazdaságra – lényegében ezt üzente ma az Európai Központi Bank két vezetője.
Olcsóbb és gyorsabb pénzátutalási rendszerek kidolgozására szólította fel az euróövezeti bankokat Jens Weidmann, Németország központi bankjának (Bundesbank) elnöke, hogy felvegyék a küzdelmet olyan alternatívákkal szemben mint például a Facebook jövőbeni kriptopénze, a Libra. Szerinte egyelőre nincs nyomós ok arra, hogy az euróövezeti jegybank saját digitális devizát fejlesszen ki.
Amint az várható volt, Christine Lagarde első EKB-elnöki kamatdöntésekor nem nyúl a kamatokhoz, sőt a kiadott kamatdöntési közlemény nem tért el az előző vezetés alatt utoljára alkalmazott szövegtől, így tényleg nincs változás egyelőre az EKB monetáris politikájában. Ez azt jelenti, hogy az eurózóna jegybankja továbbra is nyitott a monetáris politika lazítása felé, ha azt szükségesnek látja.
Európának csökkentenie kell a nemzetközi fizetési rendszerektől való függőségét – mondta Benoit Coeure, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja kedden. Hangsúlyozta, hogy nem a központi bankok feladata az, hogy megmentsék piacot és kiszorítsák a piaci szereplőket.
A szlovén parlament csütörtökön késő este elfogadta azt a törvényt, amely előírja a központi bank számára a bankrendszer 2013-as szanálása során kárt szenvedett befektetők kárpótlását.
A német bankok több mint fele negatív kamatot ad az intézményi ügyfelek bankbetéteire, több mint 20%-uk ugyanezt a politikát folytatja a lakossági ügyfeleivel szemben is – írja a német jegybank adataira hivatkozva a Financial Times.
Az európai vezetők jóváhagyták Christine Lagarde elnöki kinevezését az Európai Központi Bank élére - írja a Reuters. A csütörtök és pénteken folyó Európai Uniós csúcstalálkozón a Brexit megállapodás melett az EKB elnöki poziciójáról is döntöttek az EU-s vezetők.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozójának központi témája Nagy-Britannia uniós tagsága megszűnésének (Brexit) kérdése lesz, a kilépésről rendelkező új megállapodást a várhatóan éjszakába nyúló tárgyalások eredményének fényében a vezetők el is fogadhatják majd.
Az euróövezeti bankok megfelelő likviditással rendelkeznek egy pénzügyi krízis átvészeléséhez az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb, hétfőn publikált stressz-tesztje alapján.
Az Európai Központi Bank (EKB) soron következő elnöke szerint a globális gazdaság "törékeny" és "veszélyben van".
Az Európai Központi Bank mindent megtesz azért, hogy életet leheljen az euróövezeti gazdaságba, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Japán. A rossz hír az, hogy az EKB legutóbbi monetáris élénkítő lépései szükségesek, de nem elégségesek a tartósan lassú növekedés és a túlságosan alacsony infláció elkerüléséhez, a jó hír viszont az, hogy az euróövezeti országok egy részének érdemi fiskális mozgástere van. Ha hajlandóak lennének összerakni egy költségvetési élénkítő csomagot, akkor jó eséllyel el lehetne kerülni az alacsony infláció és gyenge gazdasági teljesítmény időszakát. De ehhez Németországban is fordulatra lenne szükség.
Megfelel a bankunió a német alaptörvénynek - mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság kedden ismertetett ítéletében, elutasítva az európai uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer németországi bevezetése elleni panaszokat.
Ma hét éve, az adósságválság csúcsán mondta leghíresebb, “whatever it takes" beszédét Mario Draghi, az Európai Központi Bank leköszönő elnöke. Tényleg mindent megtettek, de Draghi elnöksége alatt már biztosan nem tér vissza a “normális" monetáris politika - hiába készültek kamatemelésre, most újabb lazítást voltak kénytelenek bejelenteni. Kérdés, hogy utódja, Christine Lagarde nagyobb sikerrel tudja-e meggyőzni az eurózóna kormányait, élükön a fiskális konzervatív németekkel arról, hogy az európrojekt több egyszerű szoros együttélésnél és a megnyíló lehetőségek opportunista kiaknázásánál. Ha nem, az EKB-nál továbbra is csak arra koncentrálhatnak, hogy bármit megtegyenek, hogy egyáltalán megmentsék az eurót, és a válságkezelésnek szánt mondat az EKB állandó mottója lehet.
Ma még nem vágott kamatot az EKB, de kommunikációjában egyértelműen előkészítette azt szeptemberre, sőt a tartósan cél alatti inflációra hivatkozva egy átfogó lazító csomagot is belengetett. Ebben egy újabb eszközvásárlási program elindítása, illetve egy többszintű jegybanki betételfogadási rendszer is szerepelne. Az euró kezdetben kétéves mélypontra bukott, de mivel az EKB-üzenetekre már felkészült a piac, végül felpattant a délután második felében.
Fontosabb részletek
Elkezdte az Európai Központi Bank szakmai stábja informálisan azt tanulmányozni, hogy megfelelő-e a jegybank "2%-ot közelítő, de meg nem haladó" középtávú inflációs célja a válság utáni időszakban - tudta meg a Bloomberg. Ez azt jelenti, hogy példátlan lépést kezdtek el előkészíteni Frankfurtban, bár még egyáltalán nem vehető biztosra, hogy tényleg meg is változik az eurózóna központi bankjának inflációs mandátuma.
Újabb monetáris élénkítésre készül az Európai Központi Bank (EKB) Olli Rehn szavai szerint. A Kormányzótanács tagja utalt arra, hogy több eszközzel is igyekeznek majd élénkíteni, és újra bevethetik az eddigi legnagyobb fegyvert, a kötvényvásárlási programot.
Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére - közölték diplomáciai források Brüsszelben kedden.
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusban azt jelzi majd a piacok felé, hogy kész a kamatcsökkentésre, amit szeptemberi ülésén végre is hajt az euróövezet gazdaságának élénkítése céljából - vélik a Bloomberg által megkérdezett elemzők.
Több nyugat-európai lap egybehangzó információi szerint a szociáldemokrata (S&D) és az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció megvonta támogatását a német Manfred Webertől, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként az Európai Bizottság elnöke lehessen. Az EurActive hírportál szerint így lényegében "kirúgták" őt a fontos posztért folyó versenyből. Közben a jelek szerint a szintén jelentős frakciót alakító Zöldek sem támogatják Webert. A Bizottság elnökének jelölésével kapcsolatos hír összefügg azzal, hogy ma este kezdődik a kétnapos EU-csúcs, amikor fontos személyi döntések születhetnek a vezető uniós tisztségeken.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, az egynapos betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Mario Draghi az ülést követő sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta, hogy szükség esetén, vagyis ha rosszabbra fordul az euróövezeti gazdasági helyzet, készek minden rendelkezésre álló eszközt bevetni. Ennek ellenére az euróövezeti döntéshozók között változatlanul egyetértés van abban, hogy a gazdaságot érintő negatív hatások enyhülni fognak, a recesszió kockázata pedig alacsony.
Több területen is szolgáltathat izgalmakat a vállalat gyorsjelentése.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
