Bulgária 2024. január 1-jén csatlakozna az euróövezethez. Az erről szóló tervet pénteken hagyta jóvá az ország kormánya, annak ellenére, hogy a kormánykoalíción belül is gondnak tekintik, hogy hiányoznak a részletes elemzések a lépés következményeiről.
Mielőbbi tűzszünet életbe léptetését, a civil lakosság védelmét, valamint a tárgyalások folytatását szorgalmazta Mario Draghi kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott majdnem egyórás szerdai telefonbeszélgetése során.
Ma délután tette közzé az Európai Központi Bank kamatdöntő üléséről szóló közleményét, a várakozásoknak megfelelően nem változott az irányadó kamat, az eszközvásárlási program kivezetését viszont felgyorsították. A közleményben bejelentették, hogy az APP kivezetése után sor kerülhet a kamatemelésre, de Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón már puhította az előrejelzést. A jegybankelnök ismertette az inflációs és GDP-előrejelzéseket, előbbieket jelentős mértékben felfelé módosították. Szó volt a háború hatásairól is.
A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.
Az Európai Központi Bank az év második felében emelni fogja a betéti kamatot, nem várja meg vele 2023-at - derül ki a Reuters elemzői körkérdéséből. A közgazdászok egyben felfelé módosították az idei inflációs előrejelzéseiket, de egyetértenek abban, hogy az infláció az első negyedévben tetőzik, jövőre pedig a jegybanki cél alá süllyed.
Ha az inflációs helyzet még márciusban sem változik, akkor azt fogom szorgalmazni, hogy el kell kezdeni normalizálni az Európai Központi Bank monetáris politikáját, ami első körben az eszközvásárlások leállítását jelentené, második körben pedig azt, hogy még az év vége előtt kamatemelésre is sor kerülhet – ezt az erős kijelentést tette az új német jegybankelnök a Die Zeit-nak adott, szerda este megjelent interjúban.
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
A Revolut hiteltermékeket és hitelkártyákat fog kínálni az ír ügyfeleinek, kihasználva a KBC és az Ulster Bank kivonulását a piacról.
Mivel hamarabb érheti el inflációs célját az Európai Központi Bank, ezért jócskán megváltoztatták eddigi kamatemelési előrejelzésüket a Deutsche Bank (DB) elemzői és akár már idén decembertől 25 bázispontos emelést várnak, miközben eddig 2023 végére várták a legelső, jelzésértékű 10 bázispontos szigorítást.
Szokatlanul nagy volt a megosztottság az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában a tavaly december 16-i kamatdöntő ülésen arról, hogy az infláció durva megugrása mennyire lesz tartós jelenség és a monetáris politikai időhorizonton biztosan vissza fog-e térni a pénzromlás üteme a jegybank 2%-os céljához, vagy sem, éppen ezért nyitva kell tartani minden lehetőséget a monetáris politika korrekciójára – derült ki a jegybank kamatdöntési jegyzőkönyvéből.
Az évtizedek óta nem látott energiaár-robbanás könnyen lehet, hogy most nem átmeneti lesz, hanem tartós, mert például a klímavédelmi célú nagy zöld átállás tartósan magas energiaárakhoz és így tartósan felfelé mutató inflációs kockázatokhoz is vezethet, így a jegybanki politikának is lehet, hogy másként kell reagálnia, mint eddig gondoltuk – mutatott rá a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja a klímavédelemről és a pénzügyi rendszerről rendezett hétvégi panelbeszélgetésen. Isabel Schnabel két forgatókönyvet is felvázolt, amikor lehet, hogy az EKB-nak fel kell adnia azt a stratégiáját, amit eddig folytatott, nevezeten azt, hogy egyelőre még mindig próbál átnézni az inflációs megugráson azon feltételezés miatt, hogy úgyis lecseng az azt fűtő jelenség, az energiaárak ugrása.
Ma 20 éve, hogy fizikai formában is megjelent az euró 12 tagállamban, azaz bőven nagykorú pénzről beszélhetünk már, amely számos gyermekbetegségen átesett időközben.
Érdekes gyűjtést tett közzé a Bloomberg friss cikkében, e szerint hiába van már 20 éve velünk az euró, rengeteg olyan pénz van még európai háztartásokban, amelyekkel már nem is lehet fizetni.
A Fed a legfelsőbb szinten ismerte el, hogy a jelenlegi magas inflációt nem szabad többé átmenetinek nevezni, az Európai Központi Bank tisztviselői szinte még aznap reagáltak: ők továbbra is úgy gondolják, hogy az infláció átmeneti.
Az inflációs nyomás már lépésre késztette a Fedet. Az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a gigantikus eszközvásárlási programot, és már jövőre kamatot emelhet. Az sem lenne meglepő, ha még idén felgyorsítaná az eszközvásárlási program kivezetését. Nem a Fed volt az egyedüli: a Bank of England is kamatemelést vetít előre, a mi régiónkban pedig egészen markáns kamatemeléseket látunk. Ezzel szemben az EKB azt tervezi, hogy a márciusban kifutó eszközvásárlási programja helyére új programot alkosson, és tartósan jelen legyen a kötvénypiacon. A kamatemelési várakozásokat pedig agresszívan igyekszik letörni az jegybank. Az EKB és a Fed eltérő álláspontja látványosan érződik a devizapiacon, és a divergencia a forint kilátásait is rontja. Pedig nem sok esély van az EKB fordulatára, holott az inflációs nyomás tovább erősödik. De miért evez a széllel szembe a jegybank? A válasz az infláció és a növekedés eltérő szerkezetében keresendő.
Az Európai Központi bank elfogadott egy új felügyeleti keretrendszert a digitális fizetésekre vonatkozóan, ami magába foglalja a stablecoinok és más kriptoeszközök szigorúbb ellenőrzését is.
Az Európai Központi Bank jövő év szeptemberében teljesen leállhat az eszközvásárlásokkal, ha az infláció visszatér a jegybanki célszint környékére - mondta Robert Holzman, a jegybank Kormányzótanácsának tagja.
Szigorítaná az eddig gyengén szabályozott banki fióktelepek szabályozását az EU az unión kívüli bankok esetében, felhatalmazva a pénzügyi felügyeleteket arra, hogy megköveteljék, leánybankokká alakítsák át EU-n belüli tevékenységüket, hogy így erősebben felügyelhessék őket.
Az Európai Központi Bank ma közzétette szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét, amelyben a kamatdöntő ülés utáni közleményhez képest felsejlik némi aggodalom a magas infláció miatt. Az ING Bank elemzői emiatt arra számítanak, hogy a tapering gyorsabb lehet, mint ahogy azt a piac árazza.
A kriptovaluták akár párhuzamosan is működhetnek a központi bank által szabályozott digitális valutákkal, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS - Bank for International Settlements) csütörtöki jelentése szerint. A központi bankok a szabályozott digitális fizetőeszközök bevezetésében a kereskedelmi banki rendszerre és más pénzügyi intézetekre támaszkodnának, hogy azok közvetítőként fellépve, hitelezzenek és ügyeljenek a pénzügyi stabilitásra.
Láttunk már hasonlót az elmúlt hetekben.
Egy lehetőség az állampapírpénzek felhasználására, amire sokan nem is gondolnak.
Meghatározó az életünk első pár éve.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Egyetlen dologhoz nagyon ragaszkodnak.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
